2026-04-28 Hírek
A Lantmännen nagy erőfeszítésekkel dolgozik egy új sárgaborsó-feldolgozási eljáráshoz kapcsolódóan
A svéd gazdák tulajdonában lévő Lantmännen szövetkezet egyre többet foglalkozik olyan innovatív megoldások keresésével, amelyekkel áthidalható a globális fehérjehiány. Ez a hiány az élelmiszer-kereslet és -kínálat közötti egyensúlytalanságot tükrözi, amely egyre nyomasztóbbá válhat 2050-re, amikorra a világnépesség 9,8 milliárd főre növekedhet (ENSZ, 2024).
A vezető mezőgazdasági szövetkezet, a Lantmännen egy új kezdeményezés keretében mintegy 105 millió eurót fektet be egy úttörőnek számító élelmiszer-feldolgozó üzembe. Az üzem a svédországi Lidköpingben lesz és az alaptechnológiát az Alfa Laval fogja szállítani.
A kezdeményezés azért számít úttörőnek, mert Svédországban még nem volt példa ilyen mértékű beruházásra hasonló területen. És azért is, mert az üzem főként sárgaborsót fog feldolgozni, ami világszerte is viszonylag új eljárás.
Magnus Kagevik, a Lantmännen vezérigazgatója és csoportelnöke így nyilatkozott: „Több élelmiszert kell termelnünk a világ növekvő népességének ellátásához. Emiatt várható, hogy hosszú távon növekedni fog a növényi fehérjék élelmiszer-összetevőként való alkalmazása. Ez a beruházás a teljes értékláncot fogja erősíteni a termelőktől az asztalokig. Új termesztési lehetőségeket jelent a gazdák számára és megteremti a feltételeket a svéd élelmiszertermelés és -export növekedéséhez – ami egyúttal pozitív hatással lesz Svédország élelmiszer-ellátására.”
Az éghajlat szempontjából a borsó és a bab jól fenntartható növény, viszonylag kevés vizet és tápanyagot igényel, miközben nitrogént köt meg a talajban. Növényalapú termelésben való felhasználásuk növelése ezért környezeti előnyöket is jelent és emellett Svédországnak kevésbé kell támaszkodnia az importált szójára, ami a szállítási igényeket is csökkenti.
A növényi fehérjék iránti kereslet amúgy is növekszik. Ezeket főként vegetáriánus ételek és italok – például vegetáriánus darált hús, hamburgerek, kolbászok és pástétomok –, valamint sportitalok, gluténmentes tészták és sütőipari termékek – összetevőjeként használják.
Az új üzem megerősíti a Lantmännen vezető pozícióját az észak-európai növényi fehérje piacon és kiegészíti a vállalat meglévő, búzából és zabból előállított fenntartható gabonafehérje-kínálatát.
Lars-Gunnar Edh, a Lantmännen energiaügyi részlegének vezetője így nyilatkozott: „A növényi fehérjék iránti kereslet folyamatosan növekszik, és tagjainkkal, az aktív svéd gazdákkal együtt vezető szerepet szeretnénk betölteni az ezekhez kapcsolódó fejlesztésben és gyártásban. Ez egy hosszú távú befektetés a svéd mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés számára.”
Sumit Pingle hozzáteszi: „Nincs sok ilyen jellegű projekt. Ezek azért jelentősek, mert mindenki tudja, hogy szükség van rájuk, de a befektetési döntések gyakran rövid távú tényezőkön alapulnak. Ebben az esetben a Lantmännennek volt bátorsága jelentős beruházást végrehajtani – és mi az Alfa Lavalnál arra koncentrálunk, hogy a magunk részéről biztosítsuk annak sikerét.”
Az Alfa Laval a folyamat „nedves” feldolgozási részét biztosítja, amikor a fehérjét, a keményítőt és a rostokat az őrlés és a szárítás között fogják kivonni. Az üzem 2027 első felében kezdi majd meg működését.
A létesítmény évente körülbelül 7 000 tonna fehérjeizolátumot fog előállítani 35 000 tonna sárgaborsó és körülbelül 5 000 tonna bab feldolgozásából egy olyan feldolgozó soron, amely a legújabb technológián alapuló szeparátorokból, dekanter centrifugákból és elpárologtatókból áll.
Sumit Pingle, az Alfa Laval Agro és Protein Rendszerek üzletág alelnöke így nyilatkozott: „A sárgaborsóból fehérjét kivonó feldolgozóüzemek egyre nagyobb figyelmet kapnak, de csak néhány ilyen nagyságrendű üzem létezik vagy épül jelenleg. Az Alfa Laval sokrétű berendezés kínálata és folyamatismerete lehetővé tette számunkra, hogy dániai létesítményünkben szigorú, együttműködésen alapuló tesztelést végezzünk a teljes folyamat szimulálása érdekében. A növényi fehérje előállítása természetesen nem új keletű, de a beruházás mértéke és a sárgaborsó iránti egyre növekvő igény a piacon, valóban új szintre emeli a növényi fehérjéket.”
Címkék
Továbbiak
A hagyományos marhahúshoz, sertéshúshoz vagy csirkehúshoz képest a növényi fehérjetermékek előállításához akár 97 százalékkal kevesebb földterületre és 30–50 százalékkal kevesebb energiára van szükség. Emellett sokkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátás kapcsolódik hozzájuk – akár 90 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos marhahúshoz (UNEP, 2023).
A borsó és a bab klímabarát növények, viszonylag kevés vizet és tápanyagot igényelnek, miközben megkötik a talajban lévő nitrogént.