A hőcserélők karbantartásának átalakítása: 33%-kal kevesebb tisztítás és 42 órával kevesebb leállás

Egy svéd távfűtési szolgáltató évekig rögzített karbantartási ütemtervet követett a szerelt lemezes hőcserélőire, anélkül, hogy tisztában lett volna azzal, hogy azok még mindig hatékonyan üzemelnek-e. Ez felesleges tisztítási ciklusokhoz, elkerülhető leállásokhoz és a hőhatékonyság csökkenéséhez vezetett.

Miután hat hőcserélőre felszerelték az Alfa Laval Performance Monitoring teljesítményfigyelő rendszert, és elemezték az egy évnyi üzemeltetési adatokat, a vállalat adatvezérelt karbantartási stratégiára váltott. Az eredmény: a csúcsidőszakban 33%-kal csökkent a CIP-tisztítási eljárások száma, ami évi 42 óra állásidő megtakarítását jelentette, miközben az energiafelhasználás, a vízfogyasztás és a CO₂-kibocsátás is csökkent.

 

A város hálózatát ellátó távfűtési- és hűtési szolgáltató

Ügyfelünk a város távfűtési és -hűtési hálózatát ellátó szolgáltató. Működésük szerelt lemezes hőcserélőkre támaszkodik, amelyek elosztják a hőenergiát a rendszerben.

Távfűtési-távhűtési szolgáltatóként a vállalat üzleti teljesítménye közvetlenül összefügg a hőcserélői hőhatékonyságával. Bármilyen teljesítménycsökkenés azt eredményezi, hogy a vállalat nem tudja eladni a hűtést az ügyfeleinek.

 

Évek óta rutinszerű tisztítás, adatok nélkül

Az ügyfél évek óta ugyanazt a tisztítási ütemtervet követte, anélkül, hogy megkérdőjelezte volna azt. Minden nyári csúcsidőszakban – júniusban, júliusban és augusztusban – három CIP-tisztítát végeztek minden egységen, áprilisban és szeptemberben pedig mechanikusan is tisztították a berendezéseket. Ez volt a rutin, amelyet mindig is követtek. A probléma az volt, hogy senki sem tudta, vajon ez a helyes-e.

Az eltömődés csökkenti a hőátadási teljesítményt. Egy távfűtési szolgáltató számára ennek közvetlen kereskedelmi következményei vannak: a csökkent hatékonyság kevesebb értékesíthető hűtőteljesítményt jelent. Bár a csapat tisztában volt ezzel a hatással, hiányoztak azok az adatok, amelyek alapján hatékonyan tudtak volna cselekedni. Különösen azt nem tudták megállapítani, hogy egy hőcserélőnek a tényleges állapota alapján szüksége van-e tisztításra. A CIP-tisztításokat nem az üzemeltetési szükségletek, hanem egy rögzített ütemterv szerint hajtották végre.

 

Adatalapú elemzések szerint készült terv váltotta fel a találgatásokon alapuló rutint

Az Alfa Laval mind a hat hőcserélőre teljesítményfigyelő érzékelőket szerelt fel. Az érzékelők hosszú időn át folyamatosan gyűjtötték az üzemeltetési adatokat, lefedve az egységek csúcsidőszakát is. Ez mindkét csapat számára valós idejű képet adott az egyes berendezések teljesítményéről.

Ami ezt a projektet különlegessé tette, az a monitorozás mellett zajló események voltak. A kísérleti év során mindkét csapat szoros kapcsolatban maradt; nem csupán az algoritmusok finomítása érdekében, hanem azért is, hogy megértsék, milyen adatokra van szüksége pontosan az ügyfélnek a teljesítményelemzésből. Ez a különbség fontos volt.

Miután elegendő adatot gyűjtöttek, az Alfa Laval mélyreható elemzést végzett, és az ügyfél üzemeltetési igényei szerinti jelentést készített. A jelentés felmérte a meglévő CIP-eljárások hatékonyságát, értékelte, hogy a tisztítást a megfelelő időpontokban végzik-e és azonosította, hogyan lenne javítható a hőteljesítmény.

Az elemzés alapján az Alfa Laval olyan felülvizsgált karbantartási tervet javasolt, amely a rögzített időközök helyett a tényleges üzemeltetési adatokon alapul. A terv konkrét ajánlásokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehet hatékonyabb CIP-tisztítást végrehajtani és hogyan lehet optimalizálni a hőcserélők használatát az egész telephelyen.

* Az ügyfél adatainak bizalmas kezelése miatt nem oszthatjuk meg a tényleges adatokat. Ez a képernyőkép egy bemutató; a számadatok és az ajánlások a hőcserélő teljesítményétől függően változhatnak.

 

Az adatok egyértelműen mutatják: az eljárások 33%-a felesleges volt

Az elemzés megerősítette, amit a csapat már régóta sejtett, de korábban nem tudott bizonyítani: nem volt szükség három nyári CIP-tisztításra. A teljesítményadatok alapján elegendő volt a csúcsidőszakonkénti CIP-elések számát mind a hat hőcserélő esetében kettőre csökkenteni.

Az időmegtakarításon túl a csapat egy ugyanolyan értékes dolgot is nyert: átláthatóságot. A karbantartási döntéseket, amelyeket korábban a naptár alapján hoztak meg, most már az adatok alapján tudnak meghatározni. Ennek eredményeként a felesleges tisztítási ciklusokból származó vízfogyasztás, energiafelhasználás és CO₂-kibocsátás egyaránt csökkent.

 

Mit tanulhat ebből bármely távfűtési és -hűtési üzemeltető

A legtöbb karbantartási időközt adott időpontban érvényes indokok alapján állapították meg, azonban ezeket ritkán vizsgálják felül. Az idő múlásával az eredeti körülmények megváltoznak, míg az ütemterv változatlan marad.

Ha a csapata ugyanazt a karbantartási rutint követi, mint eddig, a kritikus kérdés az: tudja-e, hogy ez még mindig a megfelelő-e? Nem elvben, hanem a konkrét berendezései esetében, a konkrét üzemeltetési feltételek mellett?

Azok számára, akik évről évre meghatározzák a karbantartási terveket – legyenek azok távfűtési szolgáltatók vagy karbantartási vezetők – a valódi tanulság az, hogy az átláthatóság nem csupán a hatékonyságot javítja. Bizalmat ad ahhoz, hogy meg merjen változtatni egy soha nem megkérdőjelezett szokást, és bizonyítékot szolgáltat a döntés alátámasztásához. Az adatokon alapuló elemzéssel kiegészített teljesítményfigyelés gyakorlati utat kínál a reaktív és rutinszerű karbantartástól a valóban optimalizált üzemeltetésig.